Testünk helyes használatának elengedhetetlen feltétele a tudatosság. A tudatosság része a testtérképezés is, ami a testünkről alkotott anatómiai kép, a testrészek elhelyezkedése, neve, funkciója. Ahhoz, hogy jó parancsokat adjunk testünknek, testrészeinknek, éreznünk kell, hogy melyik testrészünk hol van, és hogy milyen parancsra hogy reagál.
A gerinc az egészségügy és a mozgáskultúra egyik leggyakrabban emlegetett témája, testi-lelki egészségünk kulcsa. Gerincünket is csak úgy tudjuk helyesen irányítani, ha érezzük annak helyét. Ez a bejegyzés ebben próbál segíteni.
Boldog voltam, amikor erre a videóra rátaláltam; nehéz lenne ennél szebben bemutatni az ember szerkezeti vázát. A tanítványaimnak is le szoktam játszani:
Az emberi test – Ergonómiai szemléltető film 1 – europadesign.hu
A gerinc anatómiája röviden
Forrás: Samu, a „csontvázam” és Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális anatómia I. (részlet )
A gerincet a következő egymáshoz illeszkedő csigolyák alkotják (a számozás felülről lefelé történik):
- 7 nyakcsigolya (vertebra cervicalis), C1-C7. Ebből a legfelső (C1) az Atlas, második (C2) az Axis. A hetedik csigolya eléggé kiáll, ezért jól kitapintható.
- 12 háti/mellkasi csigolya (vertebra thoracica), T1-T12. Ezekhez a csigolyákhoz csatlakozik a bordakosár.
- 5 ágyéki csigolya (vertebra lumbalis), L1-L5
- Keresztcsont, ami 5 összecsontosodott álcsigolya
- Farokcsont, ami 4-6 összecsontosodott álcsigolya
Vagyis összesen 24 valódi, valamint 9-11 összecsontosodott álcsigolyánk van.
A gerinc nem egyenes. A nyaki és az ágyéki szakasz előrefelé domborodik (lordózis), a mellkasi/háti rész hátrafelé (kifózis). Ezek a gerinc élettani görbületei, melyek funkciója a rázkódások felfogása, az agy védelme. A gerinc feladata továbbá a teher áthelyezése a fejről a törzsre, törzsről a medencére – ennek érdekében a csigolyák lefelé egyre nagyobbak, hiszen egyre nagyobb terhet kell tartaniuk. A gerinc védi a gerincvelőt, mely a teherhordó rész és a csigolyanyúlványok között fut. A csigolyák közti flexibilis porckorongok biztosítják a törzs csodálatos mozgékonyságát.
A gerinc felülnézetből
A fenti bal oldali ábra a mellkas vízszintes metszete a T7 csigolya szintjében, egy kontrasztanyagos CT-felvételen (dr. Toller Gábor – dr. Kovács Árpád: Keresztmetszeti anatómia). A jobb oldali egy leegyszerűsített ábra kb. ugyanebből a magasságból. A csigolyát mindkét ábrán zölddel bekarikáztam.
Egy átlagos csigolya (pl. a T7) részei:
- Csigolya teste: Egy kb. 4 cm átmérőjű, nagyjából henger alakú csont. A csigolyatestek a közöttük levő porckorongokkal együtt alkotják a gerinc teherhordó oszlopát.
- Két harántnyúlvány: A mellkas szintjén ezekhez ízesülnek a bordák, melyek aztán elöl a szegycsonthoz kötődnek.
- Tövisnyúlvány: Testünk háta felé nyúlik, és elér egészen a háton levő szövetekig. A gerinc tövisnyúlványai sok ember hátán könnyen kitapinthatók (lásd a lenti képet).
- Gerinccsatorna: Közvetlen a teherhordó rész mögött fut. Itt van a gerincvelő, ami a központi idegrendszer része. Csigolyanyúlványok, szalagok, izmok fogják körül.
Az egyes csigolyák alakja és mérete változó.
A csigolyanyúlványok mélyedéseiben, két oldalt fut a gerincfeszítő izom, ami a CT felvételen jól látható (kékkel bekarikáztam). Tulajdonképpen egy kicsit el is takarja a tövisnyúlványt.
Érdekesség: A sertésnél a gerinc mentén futó izom a karaj (ágyéki résznél a rövidkaraj, feljebb a hosszúkaraj). Amikor a hentesnél egy rúd karajt vásárolunk, akkor az a disznó gerince melletti egyik izomrúd. Érdemes egyszer megvizsgálni!
Csigolyáink egymáson „egyensúlyoznak”
Forrrás: dr. Ferenc Mária: A gerinc anatómiája
A csigolyanyúlványok nem vízszintesek, hanem különböző mértékben lefelé állnak. Fontos tudni, hogy míg a teherhordó rész ízülete a porckorong (a képen intervertebralis discus), addig a csigolyanyúlványok egymáshoz az ún. kisízületekkel ízesülnek. Ezek a kisízületek is nagyon sérülékenyek! A gerinc nem megfelelő használatával könnyen megbomlik a csigolyaelemek közti egyensúly, s ezzel megbomlik a körülöttük levő szalagok és izmok egyensúlya is (vagy fordítva).
Gerincünkre úgy vigyázhatunk, ha a csigolyákat minél többet egyensúlyban tartjuk. Természetesen hajlíthatjuk mindenfelé, erre képes is a gerinc, de mindig térjünk vissza az egyensúlyi állapotba! Tartósan ne terheljük egyik irányban sem! A teherviselő részt egyenletesen terheld!
Konklúzió
A „Hol van a gerinced?” kérdésre tehát a rövid válasz:
A gerinc igen terjedelmes. Hosszában a koponya alapjától (a fülcimpától) egészen a csípőhajlatig terjed. Széltében is komoly méretű. A gerinc teherhordó része kb. 4 cm vastag (lefelé vastagodik), és a hátad felszínétől 5-10 cm-re van. Azonban a gerinc nem csak a teherhordó részből áll: mögötte (hátunk felé) van még a gerinccsatorna és a csigolyanyúlványok. A csigolya tövisnyúlványa a háton kitapintható azoknál az embereknél, akiknél az izmok és/vagy a zsírszövetek ezt megengedik.
Összességében a gerinc a törzs hát felőli részén van, vastagsága a törzsnek kb. harmada, negyede. A nyaki részen a gerinc majdnem középen fut, az ágyéki részen is tart a törzs közepe felé. A fent is említett „Keresztmetszeti anatómia” egészen pontos választ ad erre, minden egyes csigolya magasságában.